Gaia blog - Érdekességek a Földről

letöltés nagyméretű kép (11 MB, JPEG)

letöltés nagyméretű kép (13 MB, JPEG)

Általában a kicsapódott só foltjai fehérlenek a dél-amerikai Atacama-sivatagban, de 2011. július 7-én, amikor a MODIS a Terra műhold fedélzetéről ezeket a képeket készítette, a fehérség egy sokkal ritkább anyagnak volt köszönhető, a hónak. A BBC News számolt be arról, hogy egy hidegfront 80 centiméternyi vastagságú hóréteget borított a Föld legszárazabb helyeként ismert sivatag területére. A képek e ritka havazást mutatják be.

A felső kép fotó-szerű, természetes színben mutatja a havat. A sivatag felett néhány felhő volt található, kissé nehezítve a betekintést. Az alsó kép, ami mind a látható, mind az infravörös fény felhasználásával készült segít elkülöníteni a felhőket a hótól. A hó sötét pirosként jelenik meg, míg a felhők halványabb árnyalatú narancs, illetve fehér színben látszanak.

Bizonyára sokan örülnének most némi hónak idehaza is, ahelyett, hogy nap mint nap a 40 fokos hőséget kelljen elviselni.

Forrás: NASA Earth Observatory

letöltés nagyméretű kép (2 MB, JPEG)

Forró, száraz időjárás vezetett számos (futó)tűz kialakulásához a kanadai Alberta, Saskatchewan és az Északnyugati Területek határainak vidékén 2011. júniusának vége felé. A képet a MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) készítette az Aqua műhold fedélzetéről, június 26-án. Vastag füst áramlik délre az erdőtüzek csoportjaitól, melyek piros körvonallal vannak jelölve.

Délen a sötétbarna "égési-seb" jelöli a Richardson tüzet, ami május 15-én kezdődött. A június 27-én megjelent jelentés szerint a Richardson tűzben 613 360 hektár (~6 137 négyzetkilométer) terület égett le. A tűz része az ún. Bitumont Complex néven emlegetett "tűzeseménynek", ami magában foglalja néhány, az "égési seb" keleti oldalán égő tüzet is.

2011-ben Kanadában ezidáig az átlagnál kevesebb tűz volt, de ezek az átlagnál 277%-kal több területet égettek fel. A 2011-ben eddig leégett 1 179 669 hektár területnek több mint a feléért a Richardson tűz felel.

Forrás: NASA Earth Observatory

letöltés nagyméretű kép (514 KB, JPEG)

Éjszakánként a Föld felszínét finom fénycsipke borítja, különösen ott, ahol már régóta tart a városok fejlődése (pl.: Európa). A nagy urbanizált területek földkörüli pályáról is felismerhetőek, az erőteljes kivilágításnak és a pontosan kivehető utcahálózatnak hála. A kontinentális partvonalak felismerését a kisebb agglomerációk fényei jól elkülöníthetővé teszik.

A fenti, űrből készített fénykép megmutatja az olasz csizma déli részének éjszakai képét. A "lábujj" és a "sarok" tisztán látszik olyan nagyvárosok fényei által, mint például Nápoly, Bari és Brindisi, valamint számos kisebb településnek fényeinek köszönhetően. A szegélyező Adriai-, Tirrén- és Jón-tengerek sötét részekként jelennek meg a félszigettől keletre, nyugatra és délre. A szicíliai Palermo és Catania fényei szintúgy láthatóak.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS - International Space Station) Románia területe felett volt a kép elkészültekor, közel Bukaresthez, a fővároshoz (kb. 945 km-re északkeletre). A kép előterében egy dokkolt orosz űrhajó napeleme látszik. A fényképezett terület távolsága, a fotós helyzete és a látószög okozza, hogy rövidülésben látszik a félsziget és Szicília.

Az ISS028-E-8604 kódú űrből készült fénykép 2011. június 11-én készült, egy Nikon D3S kamerával, 35 mm-es objektívet használva.

Forrás: NASA Earth Observatory

letöltés nagyméretű kép (1 MB, JPEG)
letöltés GeoTIFF fájl  (52 MB, TIFF)
letöltés Google Earth fájl (KML)

A chilei Puyehue-Cordón Caulle vulkanikus komplexum kitörése a központtól több mint 20 kilométerre repítette a vulkanikus kőzetanyagot. A műholdkép 2011. június 14-én készült , azt mutatja be, ahogy a horzsakő (habkő) úszik a Puyehue-tól keletre eső hegyi tó vízfelületén. A tó bizonyos részei nincsenek horzsakővel fedve, ott a vízben oldódott, finom hamu festi kékre a vizet. A kép déli szélén látható a hamufelhő, a folytatódó kitörés bizonyítékául szolgálva, mely június 4-én vette kezdetét.

A képet az Advanced Land Imager (ALI) készítette az Earth Observing-1 (EO-1) műhold fedélzetéről. A felső kép az alsó részlete, az úszó horzsakőt mutatja be. Az alsó képen a Chilében kialakult hamufelhő Argentína felé való terjedését láthatjuk.

Forrás: NASA Earth Observatory