Gaia blog - Érdekességek a Földről

Kicsik vagyunk, na.

letöltés nagyméretű kép (408 KB, JPEG)

Nyugat-Európa számos nagyvárosa kirajzolódik ezen a (greenwich-i középidő szerint) 2011. augusztus 10-én 0 óra 25 perckor  , a Nemzetközi Űrállomásról készített fotón. Míg a vidék "pöttyözött" a különálló városi területeken kibocsátott fény miatt, addig a metropoliszok mint London, Párizs, Brüsszel és Amszterdam sokkal élénkebben jelennek meg a nagyobb fényszennyezésük miatt. Milánó környéke is látható a kép jobb felső részén. E városok mindegyike volt királyság, köztársaság vagy valamilyen birodalom fővárosa - vagy épp most is az (Párizs és London e 3 közül mindegyik volt), Brüsszel pedig az Európa Unió székhelye.

A fenti fénykép a Nemzetközi Űrállomásról készült egy nagylátószögű objektívvel, ennek köszönhető a viszonylag nagy belátott terület. Hogy némiképp érzékeltessük a méreteket, London és Párizs agglomerációinak központjai körülbelül 340 kilométerre találhatóak egymástól. A kép rövidülése okozza, hogy Párizs és Milánó távolsága (640 km) kevesebbnek tűnik, mint a London-Párizs táv.

A szárazföld városi fényeivel szemben a La Manche csatorna (angolul English Channel, vagyis Angol csatorna) egységesen sötét, de az Alpok területe Milánó közelében szintén mentes a fényektől. Bár a légkör nagy része tiszta volt a képkészítés időpontjában, Brüsszel fényeit vékony felhőréteg halványította el.

Forrás: NASA Earth Observatory

Így fest a fent említett két kontinens egymással átfedve. Jól látszanak az Amerikai Egyesült Államok döbbenetes országon belüli távolságai . Törökországtól egészen Portugáliáig húzódik Európának "aláfektetve".

letöltés nagyobb(acska) kép (32 KB, JPEG)

A Jupiterig tartó hosszú útján "hazafelé" tekintve láthatta a fenti ritka képet a Juno űrszonda Földünkről és a Holdról. Az űrszonda ekkor (2011. augusztus 26-án) közel 10 millió kilométerre volt a Földtől. Ekkora távolságból az óceánok, a kontinensek, a felhők, a jéggel borított területek csupán egy apró fényponttá mosódnak össze a világűr végtelenségével szemben. Még halványabb és kisebb pont a Hold, az eredeti fotón körülbelül 3 centiméterre a Földtől, ami jól szemlélteti az arányokat. Valós távolságuk ekkor kb. 402 000 km volt, a Hold tehát épp földtávolban volt.

A Juno ezt a távolságot kevesebb, mint egy nap alatt tette meg. Az űrszondát augusztus 5-én indították útnak és körülbelül 5 év múlva, 2016. július 4-én fogja elérni a Jupitert, de addig még további 2,8 milliárd kilométer megtétele vár rá. A fenti képet a Juno-misszión dolgozó földi irányítócsapat készítette, az űrszonda eszközeinek és alrendszereinek első tesztjeként.

"Ez egy figyelemre méltó látvány, amihez ritkán van szerencsére az embernek" - Mondta Scott Bolton, a Juno-misszió kutatásvezetője, a san antonioi Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. "Bolygónknak ez a látványa megmutatja, hogy hogyan is fest a Föld kívülről, különleges perspektívát nyújtva szerepünkről és helyünkről az univerzumban. Szerény, mégis gyönyörű látvány."

A fotó és a többi ellenőrzés biztosította, hogy a Junoval minden rendben és úton van a Jupiter felé. Amint eléri a bolygót megkezdi méréseit, amik által betekintés kaphatunk a Jupiter eredetébe, felépítésébe, atmoszférájába és magnetoszférájába. Annak kiderítésében is segítséget fog nyújtani, hogy kiderüljön van-e szilárd magja a gázóriásnak.

A Juno twitteren is követhető, csakúgy mint a Gaia blog. (Sőt mi több, az utóbbit like-olni is lehet.)

Forrás: NASA Earth Observatory