Gaia blog - Érdekességek a Földről

letöltés nagyméretű kép (6 MB, JPEG)
letöltés GeoTIFF fájl (64 MB, TIFF)
letöltés Google Earth fájl (KML)

"A tengert ott sok helyen valamiféle barna hab borítja, amit a tengerészek általában söpredéknek(?) hívnak. Amikor először ilyet láttunk, azt hittük zátonyhoz közeledünk, de ugyanolyan mélynek találtuk ott is a vizet, mint másutt."

A Korall-tengeren és a a Nagy-korallzátony környékén keresztülhajózva, James Cook tette a fenti megfigyeléseket 1770. augusztus 28-án. A feljegyzései tartalmazzák a hosszú barna cianobaktérium-szálak első említését, amik gyakoriak az ausztrál partok mentén.

2011. augusztus 9-én az Aqua műholdon lévő MODIS képkészítő eszköz örökítette meg a fenti képet, a hasonló árnyalatú barna "szalagokról" a Nagy-Korallzátony és Queensland partjai között. Bár lehetetlen a fajokat azonosítani műholdfelvételek alapján, de az ilyen vöröses-barna áramlatok általában a trichodesmium fajnak köszönhetőek, melyet a hajósok "tengeri fűrészpornak" neveztek.

A trichodesmium egyfajta cianobaktérium, kicsi egysejtes organizmus, ami az óceánban nő és fotoszintézis segítségével állít elő tápanyagot, akárcsak a növények. Fontos szerepet játszanak a Föld óceánjainak életében, mert a légköri nitrogént alakítják át ammóniává, ami egyfajta termékenységet serkentő anyag a növények számára (afféle természetes műtrágya). Ugyanakkor a trichodesmium eltávolítja a légkörből a széndioxidot. Ez az ún. "virágzás" gyakran történik meleg, tápanyagban szegény vizekben. Charles Darwin is megfigyelt egy ilyen eseményt a HMS Beagle-ről 1832-ben, csodálkozva, hogy "a számuk végtelen lehet"

Forrás: NASA Earth Observatory

letöltés nagyméretű kép (473 KB, JPEG)
letöltés GeoTIFF fájl (2 MB, TIFF)
letöltés Google Earth fájl (KMZ)

A Kamcsatka-félsziget Oroszország Csendes-ócenáni partvidéke mentén helyezkedik el és jelenleg vulkanikus szempontból az egyik legaktívabb területe Földünknek. 4 vulkán egyidejű kitörését figyelhették meg nemrég és egy ötödik pedig a közelgő kitörés jeleit mutatja. Ezek közül kettőből füstfelhő emelkedik fel, ami a felvételen is látható. A kép északi (fenti) szélén a Shiveluch dél felé növekvő lávadómjából bocsát ki magából széles szürke füstfelhőt. 90 kilométerrel délnyugatabbra a Bezymianny vulkánból egy sokkal kisebb füstáramlat távozik.

A felvétel 2011. augusztus 3-án készült, az Aqua műhold fedélzetéről. Élénkzöld vegetáció borítja a folyóártereket és a hegyoldalakat, amit nagyobb magasságokban csupasz sziklafelszín és néha hó vált fel.

letöltés nagyméretű kép (5 MB, JPEG)

letöltés nagyméretű kép (5 MB, JPEG)

Kína legnyugatibb részén fekszik a Tarim-medence, aminek része a Taklamakán, a legnagyobb, legforróbb és legszárazabb kínai sivatag. Homokdűnék borítják a Taklamakán-sivatag mintegy 85%-át, melyek gyakran erőteljes homokviharokat táplálnak anyagukkal. Távol az ázsiai monszunoktól és a sarki viharoktól a központi medence kevesebb mint 10 milliméter csapadékot kap évente. Ilyen száraz környezetben a növényzet ritka, de még találni némi vegetációt, ami nyaranta képes többé-kevésbé elboldogulni.

A Kunlun- és a Tien-san-hegységekből lefutó vizek folyókat táplálnak, melyek a vegetáció vízellátását biztosítják. A fenti képeket 2011. január 26-án (fent) és augusztus 6-án (lent) a NASA Aqua műholdjának MODIS egysége készítette.

A januári képen hó borítja a Tarim-medencétől északra és nyugatra található hegységek csúcsait, a medence maga pedig barna árnyalatokban látszik. Az augusztusi képen a hó sok hegyről visszahúzódott, míg a hóolvadás által felszabadult nedvesség biztosította az élethez szükséges nedvességet a medence határvonala mentén.

A Kunlunból lefolyó vizek által táplált Hotan-folyó északi irányba fut - de csak az év egy bizonyos szakaszában. A folyóvölgy januárban száraz, de augusztusban már növényzet szegélyezi.

A medence északi határa mentén a Hotan a Tarim-folyóba torkollik, ami több zöld területet kapcsol össze az augusztusi képen. A Tarim-folyó egy közel 500 km hosszú területet lát el vízzel. Lombhullató erdők, nyárfák szegélyezik a folyót nyáron. Ezek az erdők megkötik a homokos talajt és tompítják a száraz éghajlat hatását. Amióta az ember is megjelent e területen néhány ilyen erdőt kivágtak, hogy öntözött növényeknek hozzanak létre vele termőhelyeket.

Forrás: NASA Earth Observatory

A fenti videó, egy a WWF által készített reklámszpo, ami arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy mennyi minden közös van az emberek és az állatok világába. Megtekintésre érdemes.